Főoldal

 Cikkek

  Impresszum

  Kapcsolat

Szinte minimálisnak mondhatók a nem támogatott szabadfelhasználású forinthitel igénylések, hiszen ezen konstrukcióknak 12-16%-os kamata van, melynél a devizahitelek 3-6%-os kamatszintje jóval vonzóbb a lakosság számára.

A legtöbben azonban nincsenek tisztában azzal, hogy milyen kockázatot és plusz költséget vállalnak a devizahitelekkel. Cikkünkben rávilágítunk azokra a tényezőkre melyekre érdemes odafigyelni egy euró vagy svájci frank alapú hitel felvétele előtt.

A devizakölcsönök lényege, hogy az összeget nem forintban, hanem más pénznemben határozzák meg és tartják nyilván. Korábban jellemző volt a dollár hitel, ezt követte az euró, de a svájczi frank alacsony kamatával lassan már az eurót is kezdi kiszorítani. Létezik olyan bank ahol kizárólag svájczi frank alapú devizahitelt lehet igényelni.

A devizahitelek azért tűnnek kedvezőbbnek, mert azok kamatlába az adott deviza pénzpiaci kamatszintjének megfelelően alacsonyabb, mint a forinthiteleké.

A probléma ott kezdődik, hogy a lakosság forintban kapja a fizetését, hitele viszont devizában van nyilvántartva. Ezért a hitel összege, és a törlesztőrészlet az adott deviza és a forint árfolyamától függően minden hónapban változik.

Az egyik többletköltség a vételi és eladási árfolyam közötti különbség.

Hitelfelvétel során, amikor a devizahitel folyósításra kerül, akkor forintban történik az utalás és vételi árfolyamon váltják át az összeget. (a vételi mindig alacsonyabb, mint az eladási) A törlesztőrészlet fizetésekor, illetve ha a hitelrészletet előre szeretné a hitefelvevő befizetni, akkor eladási árfolyamon számol a bank. ( A vételi és az eladási árfolyam között akár 2-3%-os különbség is lehet)

Szerencsére azonban a 2005. január 1-étől hatályos törvény szerint a teljes hiteldíjmutató számítása során figyelembe kell venni ezt a többletköltséget, így a konstrukcióra jellemző THM-nek már tartalmaznia kell ezt.

Sok pénzintézet alkalmaz egy ún. konverziós díjat, melyből fedezi az átváltás költségét. Ezt az összeget nem számítják bele a THM-be, a banknak azonban kötelező tájékoztani erről az ügyfelet.

 Devizahitel esetében kamat- és árfolyamkockázatot is kell vállalnia.

A kamatkockázat azt jelenti, hogy a kamatperiódus lejártát követően a bank megváltoztathatja a hitel kamatát (a devizahitelek kivétel nélkül változó kamatozásúak), innentől kezdve megváltozik a szerződésben rögzített THM is.

A külföldi kamatszintek növekedésének hatására, a belföldi devizahitelek kamatai is emelkednek. Jelenleg a külföldi pénzpiacok nagyon alacsony kamatszinten vannak ezért nem várható jelentős csökkenés, sokkal valószínűbb a kamatok emelkedése.

Rövid futamidő esetén (1-2 év Pl:autóhitel, személyi kölcsön esetén) a kamatkockázat nem jelent olyan nagy problémát mint egy 20-30 éves futamidejű lakáshitel esetén.

Hosszabb távon azonban jelentős kockázatot jelent, hiszen idővel jóval magasabb lehet a kamat, ezáltal a törlesztőrészlet is. Célszerű tehát a hitelfelvétel előtt átgondolni, hogy jövedelmi viszonyai mellett mekkora törlesztőrészletet engedhet meg havonta, mivel a jövőben akár jelentősebb árfolyamemelkedés is előfordulhat. Jelenleg az Eurózónában és Svájczban is történelmi mélyponton vannak a kamatok.

A kamat változásán kívül az árfolyam ingadozása is növelheti a terheket.

A THM például nem tartalmazza a közjegyzői munkadíjat, a késedelmi kamatot, a szerződés szegés esetén felszámított költségeket, és az árfolyamkockázatot sem.

Miért kockázatosak a devizahitelek?

Devizahitel esetén fontos tudnia, hogy az Ön hitele nem forintban, hanem devizában (euró, svájci frank, japán jen) van nyilvántartva. Például, ha igényel 4.000.000 Ft devizahitelt, akkor a szerződésben a hitelösszeget svájczi frankban tartják nyílván (jelzálog hitel esetén a jelzálog bejegyzésben szereplő összeg is devizában lesz nyilvántartva), amit a szerződéskötés napján számított árfolyamon fognak folyósítani, így kapja meg a 4.000.000 Ft-ot. Innentől kezdve Ön nem 4.000.000 Ft-al tartozik a banknak, hanem ezen összegnek megfelelő devizával (euró, svájci frank, japán jen). Ezt követően ha változik az adott deviza átváltási aránya, akkor Önnek a tartozása, a törlesztőrészlete is változni fog. Például, ha 5 %-al gyengül forint, akkor 250 Ft helyett 262-be kerül egy euró, ( amire már sokszor volt példa az elmúlt időszakban), akkor Önnek a hiteltartozása is 10%-kal megnő. Tehát ha ebben a helyzetben vissza akarja fizetni, akkor már 4.400.000 Ft lesz a tőkéje, amely már nem a meghirdetett 5-6%-os THM-nek felel meg.

Erre a kockázatra a bankok gyakran nem megfelelően hívják fel ügyfeleik figyelmét.

A másik nagy tévhit, amit sokan hisznek, hogy a svájci frank egy stabil valuta, ezért biztonságos a svájci frank alapú devizahitel.

A frank tényleg stabil valuta, a forint azonban nem. Mivel a magyar lakosság forintban kapja a fizetését és ebből fizeti a hitelét ami svájczi frankban van nyilvántartva, a frank esetében ugyanolyan árfolyamkockázattal kell számolni mint az eurónál. A lényeg a forinton van. Ha a forint gyengül, akkor egy svájci frankért ugyanúgy többet kell fizetni, mint ahogy az euróért is.

Nézzük meg az elmúlt években, hogyan változtak az árfolyamok!

Az alábbi diagram a svájci frank árfolyamingadozását szemlélteti:

Az alábbi diagram az euró árfolyamváltozását mutatja:

Látható, hogy ezen sávokon belül várható a jövőben ingadozás. Ezért a törlesztőrészlet kiválasztásakor kalkuláljuk bele, hogy lehetnek olyan időszakok, amikor 10-15%-al is magasabb törlesztőt kell fizetni. Ezért nem szabad a maximum törlesztőt részletnek megfelelő hitelt felvenni, amit még a családi kassza elbír.

Mi lesz ha csatlakozunk az euróövezethez?

Ha Magyarország csatalkozik az euróövezethez, akkor az euró alapú hitelek már nem devizahitelek lesznek, hiszen a lakosság is euróban fogja kapni a fizetését, így megszűnik az árfolyamkockázat.

A nagy kérdés az, hogy a csatlakozás milyen árfolyamon megy végbe?

Csatlakozáskor rögzítik az euró-forint árfolyamát, így az már nem változhat, de a svájczi frank és az euró árfolyama továbbra is változhat, tehát az árfolyamkockázat akkor is megmarad.

Ha a csatlakozáskori árfolyam magasabb lesz mint az az árfolyam, amin a hitelt folyósították Önnek akkor rosszabbbul fog járni. Ha például 245 Ft euró árfolyam mellett igényelte a hitelt, de csatlakozáskor 275Ft-os árfolyam lesz, akkor kb 12%-al lesz több a tartozása forintban kifejezve. Például 4.000.000 Ft hitel esetén 245 Ft Euró/Forint árfolyamnál a tényelges hitetartozás 16326,5 Euró, Ha feltételezzük, hogy a tőke nem csökken, vagy csak minimálisan, akkor 275 Ft-os árfolyam esetén a hitelösszeg 16326,5x275=4.489.795 Ft.

Sajnos a veszélyek és a kockázatok ellenére a lakosság inkább választja a devizahitelt, mint a biztonságosnak mondható, de sokkal drágább forinthitelt. A devizahitel előnye csak azon múlik, hogy milyen változás következik be a futamidő alatt. Ha jelentősen gyengül a forint, akkor bizony a devizahitel nagyobb terhet jelenthet a forint típusúnál, de útólag könnyű okosnak lenni..

Hiteltanacsok.com

2007-08-05