Főoldal

 Cikkek

  Impresszum

  Kapcsolat

Miután már megismerkedett az alapokkal, nézzük meg, milyen típusai vannak az életbiztosítással kombinált hiteleknek. A hitelhez kapcsolódó biztosításokat két csoportra bonthatjuk.

Az egyik az ún. hitelfedezeti biztosítás, mely során az ügyfél havidíjért cserébe, halál esetére hitelfedezeti biztosítást kap. Ilyenkor a biztosított halálakor a bank kedvezményezettként megkapja a biztosítási szerződésben meghatározott összeget, mely akár a hitel 100%-a is lehet, így a pénzintézet jelzálogjoga megszűnik (a biztosított elhalálozását követően). A biztosítás havidíja a biztosított életkorától, nemétől, kockázati besorolásától, a hitel nagyságától függ, mely így akár havi 1000 Ft-12.000 Ft-ig is terjedhet.

A másik lehetőség a megtakarításos életbiztosítással összekapcsolt hitel. Ebben az esetben a hitelfedezeten túlmenően a biztosító a havi díj egy részét megtakarításokba fekteti. Gyakorlatilag a hitelfelvevő befizetéseiből képez tartalékot, melyet egy előre meghatározott időpontban, garantált kamatokkal fizet ki a biztosító. Ilyen esetben a hitel törlesztőrészlete és a biztosítás díj elkülönül. A tőke folyamatosan csökken a futamidő során. A biztosítónak megtakarításra fizetett összeg a törlesztőrészleten felüli.

A nagy kockázat a unit-linked termékekben van. Ugyanis ebben az esetben nincsen hozamgarancia. Ami még tovább fokozza a kockázatot, hogy az ügyfél határozza meg, hogy a biztosító milyen alapokban fektesse a pénzt. Ezek a befizetések az ügyfél kockázatára történnek, így a lejáratkori biztosítási összeget pontosan nem lehet meghatározni. Ebben az esetben nincs folyamatos kamatfizetés. Ahogy az előző cikkben szemléltettük a futamidő végén, vagy meghatározott időszakokban fizeti a biztosító a tőkét a banknak. Miért kockázatosabb ez a típus? Előfordulhat, hogy a tőketörlesztés esedékességekor nem áll rendelkezésre annyi pénz, mint amennyire szükség lenne. Ez azért történhet meg, mert a biztosító azon befektetéseivel, amibe a hitelfelvevő pénzét fektette, nem ért el akkora nyereséget, hogy elegendő legyen a tőkére. Természetesen ez csak a futamidő lejárat előtt derül ki.

Nézzük a tényeket!

Nyugat-Európában a 90-es évek elején jelentek meg a bankok ezekkel a konstrukciókkal. Mára számos kombinált konstrukció kifutott, kb. az ilyen ügyfelek 30%-a járt rosszabbul ezzel a konstrukcióval a futamidő végére, azaz nem jött össze annyi tőke, hogy veszteség nélkül ki tudjon szállni a hitelből, így utólag kellett befizetniük a maradék tőkét a hitel lejáratához.

Még egy hátrány: nehéz kiszállni

Sok esetben előfordul, hogy az adós ki szeretné váltani a hitelét. Ennek több oka is lehet. A két leggyakoribb, hogy többet szeretnének igényelni az ingatlanra, vagy kedvezőbb konstrukcióra átváltani a jelenlegi hitelüket. Általában nincs ezzel semmi gond, mivel a pénzintézetek hitelei kiválthatóak néhány százalék kezelési költség és a fennmaradó tőke megfizetése mellett.

De az életbiztosítással kombinált hitelnél a tőkét nem a banknak adjuk, hanem a biztosító fekteti be. A biztosítótól veszteség nélkül visszaszerezni a pénzt szinte lehetetlen, nehéz kiszállni a biztosításból. Sok esetben a lejárati összeg meghatározott százaléka a biztosítónál marad, és az adókedvezményt is vissza kell fizetni.

 Vannak előnyei is a kombinált hitelnek!

A tőke, ami a hagyományos hitelnél befizetésre kerül az kombinált hitel esetén befektetésben kamatozik, ezért lehet kedvezőbb egy hagyományos hitelnél. De le kell vonni a biztosítással járó költségeket, hiszen nem kerül a teljes biztosítási díj megtakarításba. A másik előny, amit ki lehet használni a biztosítással járó adókedvezmény.

A konstrukció előnyei ellenére érdemes körültekintően belevágni az ilyen típusú hitelekbe, és a kalkulációt úgy kialakítani, hogy az elérhető hozammal óvatossan bánunk, azaz ne várjunk el 10-20%-os hozamot a befektetésünkre. Elégedjünk meg a példában is látható 2,5-6%-al, akkor nem fog meglepetés érni a futamidő végén.

Hiteltanácsok.com

2007-07-13